Evangelii nuntiandi (lat. 'az evangélium hirdetése'), 1975. dec. 8.: VI. Pál pápa apostoli buzdítása az →evangelizációról. - A 10 évvel előbb lezárt II. Vatikáni zsinat Ad gentes misssziós határozatából kiindulva és fölhasználva  az evangelizációról tárgyaló 1974. évi,  3. ált. Püspöki Szinodus eredményeit  a p. a küldetéstudatot éleszti. Az Egyh-nak az evang-ot el kell vinnie minden emberhez. Az evang. hirdetése nem fakultatív feladat, az Egyh. nem választhat: óhajtja-e végezni v. sem. Az Úr Jézus bízta rá a küldetést, aki azt akarja, hogy az emberek higgyenek és üdvözüljenek. Az evang. továbbadása az emberek üdvössége miatt szükséges, egyedülálló, mással nem helyettesíthető munka. Nem tűri sem az →indifferentizmust, sem a →szinkretizmust, sem a hit deformálódását. - Korunk sajátos drámája, hogy ismét törés állt be az evang. és a kultúra világa között, mint ahogy ez már előfordult. Mindent meg kell tenni az emberi kultúra, kultúrák evangelizációjáért. A kultúráknak újjá kell születniük az evang-mal való találkozásukból. Ennek föltétele az evang. hirdetése. - M-ul: A  II. Vatikáni Zsinat tanítása. Bp., 1975:511. **